Csecsemőgondozási díj, 2017
Ki jogosult csecsemőgondozási díjra?
Csecsemőgondozási díjra jogosult az a nő, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a gyermeke
– a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül születik, vagy
– a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül születik.
A csecsemőgondozási díjat 2014. december 31-ig Terhességi-gyermekágyi segélynek hívták.
Az édesanyán kívül kinek állapítható még a csecsemőgondozási díj?
Csecsemőgondozási díjra jogosult:
– az a nő, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, a gyermek gondozásba vételének napjától,
– a családbafogadó gyám, aki a csecsemőt jogerős döntés alapján gondozza, a gyám kirendelésének napjától,
– a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a gyermeket szülő nő az egészségügyi szolgáltató által igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson feltüntetett naptól a gyermeket szülő nő – igazolás szerinti – egészségi állapotának fennállásáig,
– a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a gyermeket szülő nő meghal, az elhalálozás napjától
– az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket vele együtt örökbe fogadni szándékozó nő az egészségügyi szolgáltató által igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson feltüntetett naptól a gyermeket szülő nő – igazolás szerinti – egészségi állapotának fennállásáig,
– az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő meghal, az elhalálozás napjától
– az a férfi, aki a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe, a gyermek gondozásba vételének napjától
a gyermek születését követő 168. napig.
Jogosult-e csecsemőgondozási díjra az a biztosított szülő, aki a gyermeke után folyósított ellátás, pl. gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély folyósítása alatt várja második, vagy harmadik gyermekét?
Igen, amennyiben az édesanya a munkáltatójától fizetés nélküli szabadságban részesül, biztosítási jogviszonya fennáll, ezért a második illetőleg harmadik gyermek születése esetén is jogosult a csecsemőgondozási díjra, melyet az újszülött 2014. január 1-jét követő születése esetén a korábban megállapított ellátás mellett is folyósítanak.
Az előzetes 365 napi biztosítási időbe mely időtartamot lehet beszámítani?
A jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani
– a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj
– kivéve a felsőoktatásban részt vevők részére megállapított gyermekgondozási díj – folyósításának az idejét,
– közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot,
– a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.
Milyen időtartamra jár a csecsemőgondozási díj?
A csecsemőgondozási díj a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. A csecsemőgondozási díj legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig jár, kivéve a jogszabály szerint a koraszülött gyermekek esetében a szülési szabadságra vonatkozó rendelkezés alkalmazásakor. Ha a csecsemőgondozási díj iránti kérelem a szülés várható időpontját megelőző 28 napnál korábban kerül benyújtásra, akkor a kérelem elbírálására vonatkozó határidő a szülés várható időpontját megelőző 28. napon kezdődik.
A szülő nő csecsemőgondozási díjra való jogosultsága legkésőbb a gyermek születésének napjával, koraszülött gyermekre tekintettel a szülési szabadság első napjával nyílik meg.
Mikor nem jár a csecsemőgondozási díj?
– a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja,
– ha bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat.
Annak a személynek, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár csecsemőgondozási díj.
Nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem – ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyijövedelemadó-mentes tiszteletdíjat is – ha az az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre.
Milyen mértékű a csecsemőgondozási díj?
A naptári napi alap 70%-a. A csecsemőgondozási díj alapjául szolgáló jövedelmet a táppénzszabályok szerint állapítják meg.
Ha az igényt késedelmesen nyújtják be, van-e lehetőség az ellátás visszamenőleges megállapítására?
A csecsemőgondozási díj megállapítása iránti igény az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető. Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.
Hova kell benyújtani a csecsemőgondozási díj megállapítása iránti kérelmet?
A csecsemőgondozási díj iránti kérelmet „Az „Igénybejelentés táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz igényléséhez” elnevezésű nyomtatványon a foglalkoztatóhoz kell benyújtani, abban az esetben is, ha a foglalkoztató nem rendelkezik kifizetőhellyel. Ha a foglalkoztatónál kifizetőhely nincs, a foglalkoztató a gyermekgondozási díjra, vonatkozó kérelem elbírálásához „Foglalkoztatói igazolás”-t állít ki, és azt a biztosított által benyújtott igazolásokkal együtt öt napon belül a székhelye szerint illetékes járási hivatalnak megküldi. A foglalkoztató a kérelem, illetve igazolások átvételét, beérkezését hitelt érdemlő módon köteles igazolni.
Ki bírálja el és folyósítja a csecsemőgondozási díjat?
A csecsemőgondozási díj iránti kérelmet
– a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely,
– egyéb esetben a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító bírálja el és utólag folyósítja.
Egészségbiztosító:
– a kormányhivatalnak az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró, megyeszékhelyen működő járási hivatala,
– a főváros és pest megye tekintetében Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Hivatala.
Milyen iratokat kell az igénybejelentőhöz mellékelni?
– a terhesgondozásról szóló kiskönyvet,
– a terhes állományba vételről szóló orvosi igazolást,
– a szülést igazoló kórházi igazolást,
– a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát (ha a gyermek születése napjától veszik igénybe az ellátást),
– csecsemő örökbefogadása esetén az örökbefogadásról szóló gyámhivatali határozatot, vagy a gyámhivatal igazolását arról, hogy a biztosított a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, továbbá
– a „Jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához” elnevezésű nyomtatványt, ha az igénylőnek megszűnt a biztosítási jogviszonya.
