Családi kedvezmény, Első házasok kedvezménye, Családi járulékkedvezmény 2017
Ki jogosult a családi kedvezmény érvényesítésére?
– a családi pótlékra jogosult személy, valamint a vele közös háztartásban élő házastársa,
– a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa,
– a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy),
– a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.
Ki nem veheti igénybe a családi kedvezményt?
Az a személy, aki a családi pótlékot
– a gyermekotthon vezetőjeként a gyermek-otthonban nevelt gyermekre (személyre) tekintettel,
– a szociális intézmény vezetőjeként a szociális intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel,
– a javítóintézet igazgatójaként, illetve büntetés-végrehajtási intézet parancsnokaként a javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja.
Ki után jár a családi kedvezmény?
A családi kedvezmény a kedvezményezett eltartott után jár.
Kit tekintünk kedvezményezett eltartottnak?
Kedvezményezett eltartott
– az a gyermek, (személy) akire tekintettel családi pótlékot folyósítanak,
– a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),
– az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,
– a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.
A családi kedvezmény érvényesíthető mértékének megállapítása szempontjából kit tekintünk eltartottnak?
Eltartott
– a kedvezményezett eltartott, valamint
– az, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető vagy figyelembe vehető lenne, akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot állapítanak meg, családi pótlékot nem állapítanak meg, vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja.
Milyen mértékű a családi kedvezmény, s hogy állapítják meg a kedvezmény összegét?
A családi kedvezmény az adóelőleg megállapítását megelőzően, az adófizetésre kötelezett személy összevont adóalapját csökkenti. (Az összevont adóalap a nem önálló tevékenységből – pl. munkaviszonyból -, az önálló tevékenységből – pl. megbízási jogviszonyból – származó jövedelmek, valamint az Szja tv. szerinti egyéb jövedelmek összege.)
A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként
a) egy eltartott esetén 66 670 forint,
b) kettő eltartott esetén
ba) 2016-ban 83 330 forint,
bb) 2017-ben 100 000 forint,
bc) 2018-ban 116 670 forint,
bd) 2019-ben és az azt követő években 133 330 forint,
c) három és minden további eltartott esetén 220 000 forint.
Hogyan történik a családi kedvezmény mértékének megállapítása?
A családi kedvezmény megállapítása során megvizsgálják, hogy a jogosult családjában hány kedvezményezett, s hány, a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető gyermek él. Családi kedvezményt csak az után a gyermek után lehet érvényesíteni, akire tekintettel az adófizetésre kötelezett személy családi pótlékra jogosult (akkor is, ha a pótlékot bármely okból ténylegesen nem folyósítják), de a mértéket befolyásolja az eltartottak száma.
Például, ha a családban három gyermeket nevelnek és a szülők egy gyermekre tekintettel jogosultak családi pótlékra, tekintettel arra, hogy a két nagyobb gyermek főiskolás, akkor ebben az esetben a család háromgyermekes családnak minősül azzal, hogy csak egy gyermek után csökkenthető az adóalap a háromgyermekesekre megállapított mértékkel, 220 000 forinttal. Vagyis a család 33.000,- forinttal kevesebb adót fizet.
A családi kedvezmény érvényesítése szempontjából mi minősül jogosultsági hónapnak?
Jogosultsági hónap az a hónap
– amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll,
– amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják,
– amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik.
Melyek a családi kedvezmény érvényesítésének feltételei?
A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele az adófizetésre kötelezett személy adóbevalláshoz vagy munkáltatói adó megállapításhoz tett írásbeli nyilatkozata
–
– a családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén erről a tényről,
amelyen fel kell tüntetnie – a magzat kivételével – minden eltartott (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jelét, továbbá azt, hogy e személyek – ideértve a magzatot is – az adóév mely hónapjaiban minősültek eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak. A családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén a másik fél adóazonosító jelét is fel kell tüntetni.
Ha jogerős bírósági döntés, egyezség, közös nyilatkozat alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, és ezért a családi pótlékra 50-50 százalékos arányban mindkét szülő jogosult, a gyermek mindkét szülő – valamint a szülő házastársa – vonatkozásában kedvezményezett eltartottnak minősül. A felváltva gondozott gyermek után a szülő (házastársa) a családi kedvezmény összege 50 százalékának érvényesítésére jogosult. A gyermeket felváltva gondozó szülők a családi kedvezmény közös érvényesítésére egymás között nem jogosultak.
Az első házasok kedvezménye
2015. január 1-jétől az első házasok adókedvezményt vehetnek igénybe.
Ki érvényesítheti az adókedvezményt?
Az első házasok kedvezményét abban az esetben lehet érvényesíteni, ha a házaspár legalább egyik tagja az első házasságát köti.
Mekkora a kedvezmény mértéke?
A házastársak által együttesen érvényesíthető kedvezmény jogosultági hónaponként 33.335,- forint.
Mennyi ideig vehető igénye a kedvezmény?
A házassági életközösség fennállása alatt a házasságkötést követő hónaptól (azt első jogosultsági hónapnak tekintve) legfeljebb 24 hónapig.
Megosztható-e a kedvezmény?
A kedvezményt a házastársak – döntésük szerint – az összeg megosztásával közösen érvényesítik, ideértve azt az esetet is, ha a kedvezményt kizárólag egyikük veszi igénybe.
Van-e feltétele az igénybevételnek?
Az igénybevétel feltétele a házastársak – adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető – nyilatkozata, amely tartalmazza, hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe, vagy a kedvezmény összegének megosztására vonatkozó döntésüket.
Családi járulékkedvezmény
2014-től lehetőség van arra, hogy amennyiben a családi pótlékra jogosult személy elegendő adóköteles jövedelem hiányában nem tudja érvényesíteni az őt egyébként megillető családi kedvezmény teljes összegét, a nem érvényesített rész 15%-ával (vagy annak egy részével) az általa fizetendő 7%-os egészségbiztosítási és 10%-os a nyugdíjjárulékát csökkentse. A családi járulékkedvezményt csak az érvényesítheti, aki a társadalombiztosítási jogszabályok alapján biztosítottnak minősül. A járulékkedvezmény is érvényesíthető más jogosulttal közösen vagy megosztva, ha ez a másik személy is biztosítottnak minősül. Az összes érvényesített járulékkedvezmény nem haladhatja meg a jogosulta(ka)t terhelő, biztosított által fizetendő járulékok együttes összegét.
Megosztható-e a családi járulékkedvezmény?
A családi kedvezményre jogosult magánszemély az általa nem érvényesített kedvezményt az év elteltével adóbevallásában, munkáltatói adóbevallásában megoszthatja a vele közös háztartásban élő, a kedvezményre egyébként nem jogosult élettársával.
Abban az esetben, ha a külön élő szülők jogerős bírósági döntés, egyezség alapján egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket saját háztartásukban, a családi pótlékra 50-50%-ban jogosultak, és a családi kedvezmény meghatározott részét is érvényesíthetik mindketten. A gyermeket mindketten kedvezményezett eltartottként vehetik figyelembe és így határozhatják meg az őket megillető családi kedvezmény mértékét, melynek 50%-át vehetik figyelembe.
A nyilatkozat a soron következő havi bérkifizetést megelőzően bármikor megtehető.
Visszamenőlegesen, év közben a kedvezményt érvényesíteni nem lehet.
A családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.
A kedvezmények érvényesítésével kapcsolatban további érdemi információkat, állásfoglalást a Nemzetgazdasági Minisztérium ad. Címe: ugyfelszolgalat@ngm.gov.hu
Készült az EMMI hivatalos tájékoztatója alapján
